Jellemzők: Az oszlopos tiszafa egyik robusztusabb, erőteljesebb növekedésű változata. Lassú–közepes növekedésű, örökzöld fajta, amely egész évben dekoratív. Erőteljes növekedésű, keskeny, sűrű oszlopos forma, felfelé törő, mereven álló ágakkal, tömött, szabályos habitussal. Idős korban is megőrzi karcsú, függőleges formáját Jól tűri a metszést, hosszú életű, várostűrő. A növény minden része mérgező (a piros magköpeny kivételével). Teljesen télálló. Nőivarú fajta.
Tűlevelek: 2-3 cm hosszúak, sötétzöldek, fényesek, laposak. Sűrűn állnak a hajtásokon, puha tapintásúak, nem szúrósak. Szeptember környékén megjelenő élénkpiros termései igazán szép megjelenést kölcsönöznek neki.
Tobozok: Valódi toboza nincs. A nőivarú példányokon ősszel piros, húsos magköpeny (arillus) fejlődik, amely dekoratív megjelenést biztosít.
Felhasználás: Szűk helyekre, előkertekbe, temetőkbe, szoliterként vagy sorfaként ültetve. Alkalmas formára nyírásra, elegáns térhatárolásra, strukturált kertekbe.
Talajigény: Jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag talajt kedvel. A meszes talajt is jól tűri, pangó vizet nem visel el.
Fényigény: Árnyéktűrő, de félárnyékban és napos helyen fejlődik a legszebben.
Vízigénye: Közepes. Fiatal korban rendszeres öntözést igényel, később mérsékelten szárazságtűrő. Városi körülményeket jól viseli.
