Hajtásrendszer: fája közepesen erős növekedési erélyű, kevés elágazódású, inkább felfelé törő koronát nevel.
Termőképesség: korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem.
Virágzás: középkései, ezért a tavaszi fagyok kevésbé károsítják. Öntermékeny.
Gyümölcs: június végén-július elején érik, nagyméretű, hosszúkás, kissé lapított, tetszetős. Héja vékony, narancssárga, 70-80%-ben kárminnal mosott, sűrűn pontozott fedőszínnel borított. Húsa narancssárga, kemény, lédús, édes, finom, a mandulakajszira emlékeztető, zamatos ízű.
Talajigény: a talaj szerkezetére kényes, gyökérzete sok levegőt kíván, a mélyrétegű, laza, jó víz- és levegőgazdálkodású, humuszban- és tápanyagban gazdag, könnyen felmelegedő, enyhén meszes vagy semleges kémhatású talaj ideális a számára.
Fény- és hőigény: nagy, napos, meleg, szélvédett helyet kíván. A téli jelentős hőmérséklet ingadozások a vesszőkön és az ágakon idézhetnek elő fagyást. Mivel a mélynyugalmi állapota korábban befejeződik, enyhe januári idő esetén hamar beindul a nedvkeringés, a rügyek duzzadni kezdenek, ezért a késői fagyok a virág kezdeményeket károsíthatják.
Vízigény: közepes. A szárazságot viszonylag jól tűri, de évi 700-800 mm egyenletes eloszlású csapadékmennyiséget kíván. A termésérés előtti vízhiány a gyümölcs elaprózódását, hullását okozhatja, az őszi pedig a termőrügyek kifejlődését befolyásolja negatívan, ezért a fiatal fákat hetente 2-3 alkalommal, míg az idősebbeket hetente egy alkalommal bőségesen öntözzük.
Moníliával szemben rezisztens kajszibarack fajta. Friss fogyasztásra és konyhai feldolgozásra egyaránt alkalmas. Jól szállítható.
Termésérés: június vége - július eleje
