Jellemzők: Gyors növekedésű, hosszú életű, nagy termetű fenyőféle. Fiatal korban különösen szabályos, elegáns megjelenésű. Szabályos, karcsú kúp alakú korona, sűrű ágrendszerrel; idősebb korban kissé fellazulhat. Kiváló alkalmazkodóképességű, jól tűri a városi környezetet és a hideg teleket. Európa egyik legértékesebb erdészeti és díszfája, fája rendkívül tartós. Eredeti élőhelyén a nyár párás és hűvös, míg a tél enyhe, de a duglászfenyő, egész jól tolerálja a hazai klímát is.
Tűlevelek: Lapítottak, 2–3,5 cm hosszúak, puhák, zöld vagy kékeszöld színűek; megdörzsölve jellegzetes citrusos illatúak
Tobozok: Kiálló fedőpikkelyű, kb. 7-10 cm-es tobozai, eleinte zöldek, később barna színűek.
Felhasználás: Parkfaként, nagyobb kertekben szoliterként, valamint erdészeti célokra; díszértéke és faanyaga miatt egyaránt kedvelt.
Talajigény: Mélyrétegű, jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag, enyhén savanyú talajt kedvel; a meszes és pangó vizes talajokat rosszul tűri.
Fényigény: Napos, félárnyékos helyet kedveli.
Vízigénye: Közepes; fiatal korban rendszeres öntözést igényel, később mérsékelten szárazságtűrő.
