Magyar kajszi
Hazai származású fajta, melyet a legjobb kajszibaracknak tartanak. Koronája terebélyes, idősebb korban széthajló, csüngő habitust vesz fel, távolról szemlélve félgömbre emlékeztető. A fajta hátránya, hogy a fagyokkal szemben érzékenyebb, de ezt kompenzálva a termőhelyigényével, mivel talajban kevésbé igényes. Korán termőre forduló, rendszeres és bő terméshozamú fajta, mely kiskerti és nagyüzemi termesztésre is alkalmas. A gyümölcs nagy vagy középnagy méretű, tompa kúp alakú. A héj színe világos sárgából fokozatosan vált narancssárgára, melyet kárminpiros behintés is díszít. A gyümölcshús félkemény, közepesen rostos, de ennek ellenére lédús. Ízvilágát tekintve édes, enyhe savas érzettel. A gyümölcs adottságai miatt jól szállítható és tárolható, így mind friss fogyasztásra, mind feldolgozásra és akár piaci áruként is megállja a helyét. A vadkajszi alanynak köszönhetően kiegyenlítetten terem, a fajlagos hozam azonban más alanyokhoz viszonyítva valamivel kisebb, részben az erőteljes növekedés miatt.
Érésidő: Július közepe
Porzói: Öntermékeny
Talajigény: Jó víz- és levegőgazdálkodású, enyhén meszes vagy semleges kémhatású, humuszban- és tápanyagban gazdag laza talaj ideális a számára.
Fény- és hőigény: Nagy fényigényű növény, árnyékolását kerülni kell. Hőigénye közepes, de a szélsőséges, fagyos időjárás kárt tehet a növényben. Tavasszal a kései fagyok károsíthatják a virág kezdeményeket.
Vízigény: Közepes vízigényű növény. 700-800 mm egyenletes eloszlású csapadékmennyiséget igényel, azonban a termések lehullását elkerülhetjük ha a fiatal fákat hetente 2-3 alkalommal, míg az idősebbeket hetente egy alkalommal bőségesen beöntözzük.
