Gönci magyar kajszi
A fajta előnye, hogy korán termőre fordul és hosszútávon, kiegyensúlyozottan terem. A kései fagyokra érzékeny. A termése gömbölyű, oldalról enyhén lapított, kissé kúp alakú, súlya elérheti a 40-50 grammot. A terméshéj narancssárga, de nap érte részeken piros pírral bemosódik. A gyümölcshús narancssárga, félkemény és rostos, ebből fakadóan magvaváló is. A legfinomabb fajták között tartják számon, ennek oka a kellemes zamatos mégsem túlságosan édes. A magbél kellemes aromájú. Felhasználását tekintve friss fogyasztásra és konzervipari felhasználásra egyaránt alkalmas. A vadkajszi alanynak köszönhetően kiegyenlítetten terem, a fajlagos hozam azonban más alanyokhoz viszonyítva valamivel kisebb, részben az erőteljes növekedés miatt.
Érésidő: Július közepe-vége
Porzói: Öntermékeny
Talajigény: Jó víz- és levegőgazdálkodású, enyhén meszes vagy semleges kémhatású, humuszban- és tápanyagban gazdag laza talaj ideális a számára.
Fény- és hőigény: Nagy fényigényű növény, árnyékolását kerülni kell. Hőigénye közepes, de a szélsőséges, fagyos időjárás kárt tehet a növényben. Tavasszal a kései fagyok károsíthatják a virág kezdeményeket.
Vízigény: Közepes vízigényű növény. 700-800 mm egyenletes eloszlású csapadékmennyiséget igényel, azonban a termések lehullását elkerülhetjük ha a fiatal fákat hetente 2-3 alkalommal, míg az idősebbeket hetente egy alkalommal bőségesen beöntözzük.